Közel 20 évig dolgoztam különböző multinacionális cégeknél és közben folyamatosan tanultam, figyeltem az embereket, hogy hogyan próbálják megoldani a problémáikat, megvalósítani önmagukat, leküzdeni az akadályokat. Láttam, hogy volt, aki a cél előtt feladta, mert elfáradt és nem volt, aki segítse, biztassa. Másokat pedig kitartóan hajtott az erő, hogy céljaikat elérjék, bármekkora akadályok gördültek is eléjük. Az előbbi csoportnak segíteni, az utóbbitól pedig tanulni szerettem volna.
8 évvel ezelőtt kezdtem önkéntesként dolgozni elítéltekkel és családtagjaikkal a Börtönmissziós Alapítványnál. Ez fordulópont volt az életemben, mert megtapasztaltam, hogy milyen sokat jelent ezeknek az embereknek, ha meghallgatják, bátorítják őket és hogy van valaki, aki rávilágít olyan dolgokra, amiknek segítségével önmagukat és a helyzetüket másként láthatják.
Ezután kezdtem el érdeklődésemet ebbe az irányban fordítani. Mediátorként, tanácsadóként, mentálhigiénés szakemberként és coach-ként végeztem tanulmányaimat.
Ma is azt tartom fontosnak, hogy segítsek abban, hogy a hozzám fordulók egy másik szemszögből tudjanak ránézni az adott szituációra, és elinduljanak egy számukra kedvezőbb úton, és támogatást nyújtsak ahhoz, hogy merjenek elindulni a változtatás útján. Számomra ez adja meg ennek a munkának a szépségét, a kihívását és izgalmát.
„Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie! Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!”
(Antoine de Saint-Exupéry)
Ahogy a fenti idézet is rámutat, életünkben vannak hullámvölgyek és csúcspontok, és ha ezeket elfogadjuk, akkor leckeként, tanulási folyamatként tekintünk mindenre.
Amikor szeretnénk egyensúlyba hozni a belső erőnket, motivációnkat, akkor szükséges, hogy felismerjük és leszűrjük a tanulságokat. Azonban sokszor nehéz elvonatkoztatnunk az adott helyzettől, hiszen benne vagyunk, érzelmileg megérint minket. Ilyenkor érdemes egy pártatlan, külső szemlélőhöz fordulni segítségért.